Visszacsapók víz és szennyvíz alkalmazásokhoz

Mi az a visszacsapó szelep?

A visszafolyás megakadályozása érdekében általában visszacsapószelepeket építenek be a vezetékekbe. A visszacsapó alapvetően egyirányú szerelvény, amelyben az áramlás szabadon történik egy irányba, de ha az áramlás megfordul a szelep lezár, hogy megvédje a csővezetéket, egyéb szerelvényeket,a szivattyúkat, stb. Ha az áramlás megfordul, és nincs visszacsapó szelep telepítve, úgy kosütés alakulhat ki. Gyakran extrém erős kosütés is kialakulhat,mely károsíthatja a csővezetéket és a szivattyúkat is.

Hol használunk visszacsapó szelepeket?

A visszacsapókat számos különböző alkalmazáshoz használják. Például gyakran kerülnek a szivattyúk mögé építik őket, hogy megvédjék a szivattyút a visszaáramlástól. A leggyakoribbak a centrifugális szivattyúk,melyek nem öntöltőek, ezért a visszacsapó szelepek nélkülözhetetlenek a víz vezetékben való megtartásához. Valamint a visszacsapó szelepeket gyakran használják a HVAC-rendszereknél is. (Fűtés, szellőztető és légkondicionáló-rendszerek). A HVAC-rendszereket pl. nagy épületekben használják, ahol hűtőfolyadékot szivattyúznak a felső emeletekre. A visszacsapók itt is telepítve vannak, hogy biztosak legyünk abban, hogy a hűtőfolyadék nem öblítődik vissza.

A visszacsapó szelepek kiválasztásakor figyelembe veendő szempontok

Amikor kiválasztunk egy szelepet fontos, a költség-haszon elemzés az adott rendszernél. A hangsúly gyakran a költségcsökkentésen és a lehető legkisebb nyomásveszteségen van, de minél nagyobb biztonsági faktorral rendelkezik egy visszacsapó,annál nagyobb a nyomásveszteség. Tehát annak érdekében, hogy a szelep megfelelően védje a rendszert, minden rendszert külön-külön kell értékelni, és olyan tényezőket, mint a kosütés kockázata, az elfogadható nyomásveszteség, és a túl magas biztonsági szintű szelep felszerelésének pénzügyi következménye, mind összességében vizsgálandó. Kattintson ide a Hogyan válasszuk ki a megfelelő visszacsapót részleteihez.

Különböző típusú visszacsapó szelepek

A víz- és szennyvízkezelési alkalmazásokhoz különböző típusú visszacsapószelepek állnak rendelkezésre. Különböző módokon működnek, de ugyanazt a célt szolgálják. Az AVK a swing visszacsapó szelepek, golyós visszacsapó szelepek, döntött tárcsás visszacsapó szelepek, ferde ülékű visszacsapó szelepek, fúvókás visszacsapó szelepek és csendes visszacsapó szelepek széles választékát kínálja. Tekintse meg a teljes választékot a termékkeresőnkben. A leggyakoribb típusú visszacsapók a víz és a szennyvíz rendszerekhez a swing és golyós visszacsapók.

Swing visszacsapó szelep: A swing visszacsapó szelep egy tányérral van felszerelve,amely egy csuklón vagy tengelyen leng. A tányér felfelé mozog,hogy lehetővé tegye az előre áramlást és amikor az leáll, a tányér visszaugrik az ülékre, hogy megakadályozza a visszaáramlást. A tárcsa súlya és az ellennyomás bfolyásolja a szelep elzárási jellemzőit.

Golyós visszacsapó szelepek: A golyós visszacsapó szelep egy golyóval működik,amely felfelé és lefelé mozog a szelep belsejében. Az üléket úgy alakítják ki,hogy illeszkedjen a golyóhoz, a golyókamra kúpos alakú,hogy a golyót az ülékbe vezesse ezzel pedig megállítsa a visszaáramlást.

Kosütés és nyomásemelkedés

Mi az a kosütés?

A kosütés a csővezetékrendszerben lévő folyadék sebességének gyors változásából ered, és jellemzően akkor keletkezik, amikor a mozgó folyadék hirtelen megáll, például akadályba ütközik. Például egy túl gyorsan záródó szelep lökéshullámot küld a cső mentén, amely a cső és a berendezés sérülését is okozhatja. A csővezeték mentén addig halad tovább, amíg az energia el nem oszlik, és helyi nyomásnövekedést okozhat, valamint hangos, néha kalapáló hangra emlékeztető zajokat produkálhat, ami a cső tágulásának zaja ilyen körülmények között.

Miért fordulnak elő nyomásemelkedések a csővezetékekben

Ha egy szivattyú leáll, vagy egy szelep túl gyorsan zár, az áramlás folytatódik, ami vákuumot hoz létre a szivattyú vagy szelep után, és nagyon magas nyomást a csővezeték másik végén. Ha egy csővezetékben két különböző nyomás van, az áramlás a kisebb nyomás irányába halad, ami nyomáshullámot hoz létre. Az áramlás addig halad előre-hátra, amíg az energia el nem oszlik, és a nyomások ki nem egyenlítődnek.

Ha nyomásemelkedés következik be, az - bár csak nagyon rövid ideig tarthat - akár tízszeresére vagy még többszörösére is megnövelheti a rendszer normál nyomását. Az ebből következő nyomáshullám (túlfeszültség) jelentős károkat okozhat a rendszerben, beleértve a csőrepedéseket, kitöréseket, kavitációt és implóziót a vákuumnyomás okán. Az ebből eredő költségeken és a meghibásodások okozta állásidőn kívül az egészségügyi és biztonsági kockázatok is jelentősek. Ezek a meghibásodások nem egyszeri, nagy nyomásemelkedés, hanem ismételt nyomásemelkedések miatt következhetnek be, amelyek végül a rendszer fáradásos meghibásodását okozzák.